Felkészültél a szóbelire? Úgy érzed, tudásod maximumát vagy képes nyújtani a szóbeli nyelvvizsgán? Egy dolgot azért nem árt még tudnod: milyen szempontok alapján értékelik produkciódat azok a vizsgáztatók, akikkel a szóbeli nyelvvizsga idején találkozol. Az alábbiakból ez is kiderül.
Az Euroexam szóbeli nyelvvizsgáin a beszédkészség vizsgarész során a téged vizsgáztató tanárok öt szempont szerint bírálják el a nyelvvizsga szóbeli részén nyújtott teljesítményedet:
- nyelvhelyesség és szókincs,
- folyamatosság és koherencia,
- kiejtés,
- kommunikációs stratégiák és
- összbenyomás.
Tovább az értékelési szempontokra: itt
1. Nyelvhelyesség és szókincs
Ne feledd, bármilyen szinten is méretteted meg nyelvtudásod a szóbelin, az adott szintnek (és feladatnak) megfelelő nyelvtani szerkezeteket és szókincset használj. C1-es nyelvvizsgán egészen biztosan nem lesz elég egy igen-nem-válaszokra épülő vizsgastratégia.
Az adott szinten elvárható nyelvtan és szókincs felvillantásával azt is bizonyítod, hogy képes vagy választékosan kifejezni magad – még akkor is, ha időnként tévedsz. Tévedni ugyanis emberi dolog.
Ha minden kötél szakad, nem jut eszedbe az adott kifejezés vagy szó, vágd ki magad a helyzetből azzal, hogy körülírod sajád szavaiddal, mire is gondoltál – ez szintén képes lenyűgözni az egyszeri vizsgáztatókat!
2. Folyamatosság és koherencia
A szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén törekedj arra, hogy folyékonyan, logikusan és összefüggően beszélj – az egyes témákkal kapcsolatban érvekkel alátámasztva fejezd ki magad. A hatás garantáltan nem marad el.
Ha beszéd közben szünetet tartasz – mert hát ki nem tart szünetet – az mindenképp azért legyen, mert gondolkodsz azon, mit is mondhatnál még. Ne pedig azért, mert nincs mit mondanod. Ne feledd: szóbeli nyelvvizsgán alapvetően beszélni kell, nem hallgatni.
Akár az írásbelin, a szóbelin is használhatod a mondandódat egységes egésszé kovácsoló kötő- és utalószavakat (ezeknek a beszédet–írott szöveget kevésbé gépiessé, természetesebbé varázsló varázslatos szavaknak rövidesen külön posztot szentelünk). Akkor is használhatod ezeket, ha történetesen egy párbeszéd során reagálsz az előtted szóló véleményére.
3. Kiejtés
A kiejtéssel kapcsolatban a legfontosabb azt szem előtt tartanod, hogy még egy anyanyelvi beszélőnek is megvan a maga akcentusa. Egy a lényeg: te úgy próbáld meg előadni magad, hogy a vizsgáztatók (és ha páros szóbelit választottál akkor vizsgapartnered) számára érthető legyen, mit mondasz. A magyaros kiejtés önmagában nem tragédia, a lényeg, hogy ne menjen az érthetőség rovására.
4. Kommunikációs stratégiák
Vizsgaszituációban nagyon fontos, hogy mindenkor legyél képes párbeszéd kezdeményezésére, fenntartására és lezárására is a vizsganyelven – a vizsga jó része ugyanis párbeszédes alapon zajlik.
A szóbeli nyelvvizsgán fontos, hogy a kommunikáció során fennálló – formális, informális – viszonyoknak megfelelő stílust, regisztert és nyelvezetet használj.
Ha menet közben rájössz, hogy hibázol, ne habozz kijavítani magad! A vizsgáztatók ugyancsak méltányolják.
Ügyelj arra, hogy a vizsgáztatók és páros vizsga esetén vizsgapartnered kérdéseire, hozzászólásaira lehetőleg a helyzetnek megfelelően reagálj.
5. Összbenyomás
A szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén a legfőbb szempont, hogy legyél képes az adott helyzeteknek megfelelő, természetes kommunikációra. A legegyszerűbb, ha úgy fogod fel az egészet, mint valami szituációs játékot. Ebben igen nagy segítséget jelenthet, hogy ha páros szóbelit választasz és ismered vizsgapartnered, így vele természetesebbnek érzed a jól begyakorolt és összeszokott kommunikációt.
Végezetül még egyszer: a szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén az összbenyomás az itt felsorolt összes szempont alapján alakul ki a vizsgáztatókban: helyesen alkalmazol-e nyelvtani szerkezeteket, megfelelő-e a szókincsed, folyamatosan és összefüggően beszélsz-e, kiejtésed nem gátolja-e a megértést, továbbá a szóbeli produkciód egésze megfelel-e az adott nyelvvizsga-szituációnak.
Tovább a tanulási és vizsgatippekre: itt