Az Euroexam International egyetemi felkészülést támogató go2uni programja keretében megnéztük, milyen a skót egyetemi élet testközelből. A magyar diákok egyik titkos favoritja a University of Glasgow, ahol most is tucatnyi honfitársunk erősíti a legkülönbözőbb szakok, societyk és a színes, zajos Student Village életét. Néhányukkal sikerült is elbeszélgetnünk: Levente fizikát és űrkutatást, Emma zoológiát, Lili közgazdaságtant tanul, de találkoztunk pszichológiát vagy épp aeronautika hallgató magyar srácokkal is.
Glasgow jó hely, ez az egybehangzó vélemény. Na persze nem olyan puccos, mint Durham, Cambridge vagy York, de a skót egyetemeknek van pár nagyon praktikus előnye. Glasgow pedig egyszerre '"rough & ready" és hozza közben a brit birodalmi nagyságot is. Az egyetem különösen! 1451-es alapításával a Glasgow Uni az angolszász világ negyedik legrégebbi egyeteme.
Ahogy a University Avenue-ról lefordulva a Main Gate-en át belépünk, határozottan Harry Potter-es érzésünk van. Hétfő reggel 10-kor egyszerre özönlik ki és be a diáktömeg. A hangzavarban az éles skót akcentus összemosódik az észak-angollal, olasszal, spanyollal és amerikaival. Az előadások egységesen óra-ötkor kezdődnek az egész campuson, ilyenkor varázsütésre kiürül minden, és a megannyi gótikus torony csendesen tekinget le az évszázados belső udvarokra. Furcsa érzés, és pontosan 50 percig, az óra-ötvenötös újabb varázsütéséig tart.
A város és a campus ma már összefolyik, a hétköznapi diákélet egyik központja, a University Library a gótikus falakon kívül található. Rendes reptéri beléptető rendszeren át lehet csak bejutni, ami a szolgáltatásokat látva válik érthetővé. A biztonsági főnököt kicsit győzködni kellett, és magyar házigazdánk, Emma rábeszélése is segített, hogy hosszadalmas adminisztráció nélkül elindulhasson a negyedórás guided tour.
A Glasgow Uni student card belépést biztosít a könyvtárba, a szomszéd sportcentrumba és még számtalan helyre, sőt egyúttal fizetőeszközül is szolgál. Feltölteni szinte bármivel lehet, bár bitcoint egyelőre nem fogad el a könyvtári terminál. A tizenkét szintes könyvtárépületben egymást váltják a hatalmas számítógépes termek, a csoportmunkahelyszínek és a "quiet space"-ek. Az egyetem a brit elit felsőoktatást összefogó Russel Group tagja, és a könyvtár alapján alighanem méltó is erre. Itt speciel semmi roxfortosat nem érzünk; modern, kényelmes és praktikus minden. „Van, aki a fél életét itt tölti” - mondja Levente. Lehet is, 365-ből évente 361 napon tart nyitva, egységesen reggel 7-től hajnali 2-ig.
Persze nem csak a könyvtár nyitva tartásán múlik, hogy a hallgatói elégedettségi rangsorokban Glasgow rendre az élen jár. A kurzusszerkezet rugalmassága a siker egyik kulcsa, ezt már egyetemi vendéglátóink emelik ki: bár a jelentkezés a UCAS rendszeren keresztül itt is konkrét szakra történik, a végleges szakirányt a diplomához elég a második év végén kiválasztani. Amire a hallgatói elégedettség mellett különösen büszke az egyetem, az a végzősök nemzetközi karrierlehetőségének szintje – mert persze erre is van nemzetközi egyetemi rangsor.
„Nagyon más az itteni élet, mint amit otthon megismert az ember. Sokkal nagyobb a rugalmasság, nagyobb a felelősséged is. Fontos, hogy jól válassz, ehhez meg időben elkezdd beszerezni az információt. Ez segítség nélkül nehezen ment volna – mondja Lili – Körülbelül egy évvel a felvételi előtt döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni, így viszont a választék is rögtön megtízszereződött, a teljesen más felvételi folyamatról nem beszélve.”
Brit mércével nézve Glasgowban elviselhető az árszínvonal. „A koleszt nem számítva nekem eddig heti 25 fontból sikerült kijönnöm, az összes étkezést is beleszámítva – mondja Emma - ami jobb, mint amire számítottam. Egy kivétel van, a tömegközlekedés, na az nagyon drága. A Student Village az egyetemhez közeli városrészben van, viszont amikor kiderült, hogy a buszjegyek, amikkel át tudok jutni a falmászó klubba, többe kerülnek, mint a mászóbérlet, akkor nagyon gyorsan vettem egy használt biciklit.”
És az időjárás? – kérdezzük a „helyieket” többen is, miközben a kora délután épp grafitszürkére váltó égre nézünk. „Hát, nem egy riviéra, azt biztos, és itt a nyugati part közelében tényleg nagyon gyakori az eső, ami viszont rendszerint rövid ideig tart.” Luke, a hozzánk csapódott amerikai fiú adja a precíz magyarázatot – „Skócia Dániával és Svédországgal van egy magasságon, de a Golf-áramlat miatt itt sokkal enyhébb a tél. Nyáron elképesztően hosszúak a nappalok, ennek persze megvan az ára a télen.”
Budapestről a Wizzair visz heti több alkalommal közvetlenül Glasgowba, a köztes napokon pedig a városközpontból kerek egy órás közvetlen buszjárattal elérhető, edinburgh-i reptérről lehet utazni. Hazaindulva az egyetemi cafetériában visszakapott skót ötfontos bankjegyet forgatjuk ketten is. Ezeket Angliában nem mindenütt fogadják el, így annak érdemes megtartani, aki belátható időn belül újra Skóciába utazik. Végül marad az új, gyűrhetetlennek mondott, félig átlátszó plasztikbankó a zsebben, hiszen, ha jól belegondolunk, a városból alig láttunk valamit, a környékből – Loch Lomond, Sterling Castle – pedig végképp semmit. Így vagy úgy, jól fog az még jönni.
Érdekel? Gyere velünk te is Glasgowba!