Luxemburg, Cambridge és Norwich: Tálas Judit és a mentorság

Boldog diplomás egyetmemista külföld

Luxemburgban járt középiskolába, majd Cambridge-ben tanult biológiát, ősszel pedig a kelet-angliai Norwich egyetemén kezdi meg mesterképzését. Mindeközben az Euroexam International go2uni programjának mentoraként magyar diákokat segíti a brit egyetemekre való bejutásban. Tálas Judit, az Euroexam International go2uni programjának mentora. 

Nem Magyarországon jártál középiskolába. Egy nyugat-európai országból milyennek tűnik az itteni oktatási rendszer? Hogyan alakultak a te tanulmányaid?

Tálas Judit, mentor

Nekem leginkább az nyitotta fel a szemem azzal kapcsolatban, hogy máshogyan is lehet a pályaválasztáshoz viszonyulni, mint az itthon megszokott, hogy kiköltöztünk Luxemburgba. 11 éves koromban költöztünk ki, lényegében egy angol nyelvű közegben, az Európa iskolában nőttem fel, itt is érettségiztem. Itt igyekeznek praktikus, használható tudást adni, és nem csak arról van szó, hogy kiáll egy tanár, és monológot mond, te meg hazamégy, aztán saját magadtól igyekszel megérteni, elmélyíteni a hallottakat.

Azt hamar eldöntöttem, hogy Angliában szeretnék továbbtanulni, ebben az iskolában pedig sok angliai tanár dolgozott. Főleg az ő buzdításukra jelentkeztem Cambridge-be, magamtól nem biztos, hogy belevágtam volna. Nagyon sokat segített, hogy rendelkezésemre álltak az információk a felvételivel kapcsolatban, hogy mit hogyan, mikor kell csinálni. Cambridge-ben végeztem el az alapképzést, tavaly júniusban diplomáztam, most fogom a mesterképzést kezdeni a Kelet-Angliai Egyetemen, Norwich-ban.

Amellett, hogy angliai tanárokkal voltál körülvéve, te milyen szempontok alapján próbáltál egyetemet választani?

Nyilván szerettem volna egy jó nevű egyetemen diplomát szerezni, de elsősorban az a szemlélet tetszett meg, amit az európai iskolában megtapasztaltam. Az, hogy a diákokat sokkal jobban bevonták, és én olyan helyen szerettem volna továbbtanulni, ahol ugyanez a szemlélet érvényesül.

A természettudományos érdeklődésed mindig megvolt? Van esetleg valamilyen hivatás, amiről kis korodban álmodoztál?

Igen, a természettudomány mint irány mindig megvolt, ráadásul eléggé szerteágazó az érdeklődésem. Korábban pl. jobban feküdt nekem a kémia, most mégis biológiát tanulok. Ami a jövőt illeti, természetesen jó lenne majd valamilyen szakmába vágó munkahelyen dolgozni, de nem zárok ki semmit.

Van azért valami konkrét irány, hogy hol szeretnél elhelyezkedni?

Mivel növénygenetikával foglalkozom, a Föld lakossága pedig folyamatosan nő, és 2050-re már kb. 10 milliárd embert kellene etetni, remélhetőleg az én tudásomra lesz kereslet a jövőben. Sok magáncég van, akik nem feltétlenül génmódosítással, de jobb terméshozamú és ellenállóbb növényeket szeretnének fejleszteni. Ideális esetben egy ilyen cégnél fogok dolgozni.

Hogyan kerültél kapcsolatba a go2uni-val, és milyen munkát végzel a programban?

Már Cambridge-ben is korrepetáltam diákokat biológiából, aztán egy családi baráton keresztül jött a meghívás. Főleg a tanári ajánlások elkészítésében segítem a jelentkezőket. Nemcsak a fordításban, hanem abban is, hogy a kinti elvárásokhoz igazítsuk őket, azok a szempontok érvényesüljenek, amelyek egy nyugat-európai egyetemen fontosak. Ezenkívül segítettem az itthon szervezett nemzetközi vizsgák lebonyolításában is, ettől az évtől pedig mentorként is segítem a go2uni diákjait.

Kérlek, mesélj kicsit a tanári ajánlásról! Mi ez, és milyen elvárások vannak vele kapcsolatban?

Amikor valaki jelentkezik egy brit egyetemre, akkor bekerül egy központi rendszerbe. Itt a jegyeken kívül fel kell töltenie egy personal statementet vagy motivációs levelet, amelyben leírja, hogy miért szeretne az adott szakon tanulni, és egy tanári ajánlást is, amelyben egy pedagógus fejti ki, miért lenne megfelelő neki az adott szak, és a diákkal miért járna jól az adott egyetem. Ez tartalmazza azt, hogy milyen a személyisége, milyen tárgybeli tudása és egyéb készségei vannak, és hogy hogyan illeszkedne be egy ilyen környezetbe. Fontos, hogy mindez minél tisztábban és lényegre törőbben, sallangok és fölösleges körök nélkül legyen megfogalmazva.

Szerinted mi a legfontosabb elvárás? Mi innen például nehezen tudjuk eldönteni, hogy egy ilyen dokumentum mennyire legyen formális, mennyire sugározzon önbizalmat, illetve alázatot.

Azt nagyon szeretik, ha valaki ambíciózus, és tudja, mit akar. Ez alatt persze nem merevséget kell érteni, tehát nem azt, hogy ha valaki asztrofizikus akar lenni, akkor csak asztrofizikus lehet. De sok Magyarországról érkező diák fél attól, hogy ha meghoz egy döntést, attól már nem lehet eltérni, vagy ha mégis, akkor az kudarcnak számít. Angliában viszont sokkal rugalmasabb a felfogás, természetes, hogy az ember és az elképzelései is változnak. Tehát az nagyon jó, ha van egy határozott, felvállalt elképzelés. Amitől aztán esetleg majd el lehet térni.

Hogy látod, miben van a leginkább szüksége segítségre a magyarországi diákoknak és tanároknak?

A tanári ajánlás például annyira idegen az itteni oktatás világában, hogy sok tanár nem tudja pontosan, miről kellene írnia benne. A másik nagy nehézség, hogy hiába beszél valaki jól egy idegen nyelvet, nagyon fárasztó az, hogy ne csak megértse azt, hanem érdemben tudjon kommunikálni. Ez rengeteget kivesz az emberből. A harmadik dolog pedig a kiutazó diákokra váró kultúrsokk, amire hasznos már itthon felkészíteni őket. Nekem például nagyon hasznos volt, hogy a kiköltözésem előtti nyáron kimentem Angliába, és ismerkedtem kicsit az ottani viszonyokkal, így egy csomó dolog már nem ért akkora sokként, mikor elkezdtem odakint élni.

Mely kérdésekkel találkozol leggyakrabban?

A leggyakrabban visszatérő kérdések a tandíjhitellel kapcsolatosak. Nekem sem volt csak úgy 9.000 fontom a tandíjra, de Angliában az egyetemi tanulmányok finanszírozása nagyon jól ki van dolgozva.

A másik visszatérő probléma volt, hogy a motivációs levelekben, personal statementekben, tanári ajánlásokban többnyire sok az irreleváns töltelékszöveg. Nyilván van egy erős strukturális elvárás ezekkel a dokumentumokkal szemben, de egy-egy tőmondat sokszor elég, nem kell bekezdéseket írni a semmiről a forma kedvéért. Ez például egy jellegzetes kulturális különbség.

Neked mi volt a legnagyobb nehézséged?

A külföldi tanulásnak ugyanaz a hátránya, ami a legnagyobb előnye is: az, hogy el vagy szakítva az otthoni környezettől. Hogy nem lehet csak úgy hazaugrani a hétvégén. Ez minden nemzetiségű vagy kultúrájú diák számára ugyanúgy nehéz. Ugyanakkor jó is, mert hamar megtanulsz egyedül boldogulni, és beleszokni a kinti viszonyokba.

Mennyire igazak a sztereotípiák az elit egyetemekkel kapcsolatban? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy Cambridge szintű helyre csak a milliomosok gyerekei juthatnak be, mindenki zseni, és ez egy olyan elitklub, ahová innen esélytelen bekerülni.

Általánosságban azt tudom mondani, hogy nem igazak ezek a sztereotípiák, alapvetően bárki bejuthat, aki a képességei alapján el tudja végezni a képzést. Persze vannak szakok, ahová 20.000 fontos évi tandíjért, keménykalapban járnak a diákok, de ez az elenyésző kisebbség.

Volt-e olyan kihívás, amire abszolút nem számítottál, és amiről nem is tudnál, ha nem élnél kint?

Egyáltalán nem voltam felkészülve arra, mennyire hosszú idő megnyitni egy angol bankszámlát. A másik váratlan bonyodalom a munkavállaláshoz szükséges regisztrációs számmal volt kapcsolatos. Az első évben nem dolgoztam, mert Cambridge-ben annyira nem támogatják a munkavállalást tanulás mellett. Aztán mikor munkát kerestem, másfél hónapot kellett várnom erre a számra, pedig Angliában elég jól működik az adminisztráció. Szóval hasznos, ha ezeket az ügyintézési dolgokat idejében elkezdi az ember.

Ami a hétköznapokat illeti, kellett némi idő ahhoz is, hogy az angol gasztronómiához és a sok esőhöz hozzászokjak – ez utóbbi néha kicsit leveri az embert, erre is érdemes rákészülni.

Te egyébként szeretnél Angliában maradni hosszú távon is?

Nagyon rugalmas vagyok, nem zárok ki semmilyen lehetőséget. Azt sem, hogy visszajövök Magyarországra, de a munkaerőpiaci lehetőségek számomra egyelőre még jobbak külföldön.

Végezetül arra kérlek, hogy a magyar diákok és szüleik számára foglald össze röviden, miért érdemes az Euroexam International go2uni programját választani.

Úgy gondolom, a legnagyobb hozadéka a go2uninak, hogy rengeteg energiát, időt és pénzt spórol meg azáltal, hogy végig segít választani az elképesztő mennyiségű lehetőség között. Nem lehetetlen egyedül végigmenni ezen az úton, de nagyon nehéz, ráadásul aránytalanul sok energiába és pénzbe kerül. Viszont az a személyre szabott segítség, amit a go2uni nyújt, garantálja, hogy a legoptimálisabb megoldás szülessen meg a legoptimálisabb időben.

írta: Euroexam / 2019-07-24